Elektronegatiwita: Rozdźěl mjazy wersijami
Inhalt gelöscht Inhalt hinzugefügt
S 5 wersije |
iw |
||
Rědka 180: | Rědka 180: | ||
[[category:chemija]] |
[[category:chemija]] |
||
[[af:Elektronegatiwiteit]] |
|||
[[an:Eleutronegatibidá]] |
|||
[[ar:كهرسلبية]] |
|||
[[ast:Electronegatividá]] |
|||
[[bg:Електроотрицателност]] |
|||
[[bs:Elektronegativnost]] |
|||
[[ca:Electronegativitat]] |
|||
[[da:Elektronegativitet]] |
|||
[[de:Elektronegativität]] |
|||
[[en:Electronegativity]] |
|||
[[es:Electronegatividad]] |
|||
[[fi:Elektronegatiivisuus]] |
|||
[[fr:Électronégativité]] |
|||
[[gl:Electronegatividade]] |
|||
[[he:אלקטרושליליות]] |
|||
[[hr:Elektronegativnost]] |
|||
[[hu:Elektronegativitás]] |
|||
[[it:Elettronegatività]] |
|||
[[ja:電気陰性度]] |
|||
[[ko:전기 음성도]] |
|||
[[lmo:Eletru-negatività]] |
|||
[[lt:Elektroneigiamumas]] |
|||
[[mk:Електронегативност]] |
|||
[[nds:Elektronegativität]] |
|||
[[nl:Elektronegativiteit]] |
|||
[[nn:Elektronegativitet]] |
|||
[[no:Elektronegativitet]] |
|||
[[pl:Elektroujemność]] |
|||
[[pt:Eletronegatividade]] |
|||
[[ro:Electronegativitate]] |
|||
[[ru:Электроотрицательность]] |
|||
[[sh:Elektronegativnost]] |
|||
[[sk:Elektronegativita]] |
|||
[[sl:Elektronegativnost]] |
|||
[[sr:Електронегативност]] |
|||
[[sv:Elektronegativitet]] |
|||
[[th:อิเล็กโตรเนกาทิวิตี]] |
|||
[[tr:Elektronegatiflik]] |
|||
[[uk:Електровід'ємність]] |
|||
[[ur:برقی منفیت]] |
|||
[[uz:Elektrmanfiylik]] |
|||
[[vi:Độ âm điện]] |
|||
[[zh:鲍林标度]] |
Wersija z 12. januara 2008, 21:11
Elektronegatiwita jo chemiska kakosć, kótaraž wopisujo, kak mócnje atom elektrony we jadnej wězbje k sebje śěgnjo. Z diference elektronegatiwitow atomow w molekulu dajo se polarita wězby abo zwězanja zwěsćiś. Elektronegatiwita njamóžo se direktnje měriś, ale musy se z drugich atomowych abo molekulowych kakosćow woblicyś. Eksistěruju wšake metody za woblicenje, woblicone gódnoty pak jano tšošku wariěruju. Nejwěcej rozšyrjona jo metoda Paulinga. W periodowym systemje pśiběra elektronegatiwita z lěwego delnjego rožka do pšawego górnego rožka. Element z nejwětšeju elektronegatiwitu jo fluor (4,0) a element z nejmjeńšeju jo francium (0,7).
Periodowy system z gódnotami elektronegatiwity pó Paulingu:
Kupka | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |
Perioda | |||||||||||||||||||
1 | H 2,1 |
He | |||||||||||||||||
2 | Li 1,0 |
Be 1,5 |
B 2,0 |
C 2,5 |
N 3,0 |
O 3,5 |
F 4,0 |
Ne | |||||||||||
3 | Na 0,9 |
Mg 1,2 |
Al 1,5 |
Si 1,8 |
P 2,1 |
S 2,5 |
Cl 3,0 |
Ar | |||||||||||
4 | K 0,8 |
Ca 1,0 |
Sc 1,3 |
Ti 1,5 |
V 1,6 |
Cr 1,6 |
Mn 1,5 |
Fe 1,8 |
Co 1,9 |
Ni 1,8 |
Cu 1,9 |
Zn 1,6 |
Ga 1,6 |
Ge 1,8 |
As 2,0 |
Se 2,4 |
Br 3,0 |
Kr | |
5 | Rb 0,8 |
Sr 1,0 |
Y 1,2 |
Zr 1,4 |
Nb 1,6 |
Mo 1,8 |
Tc 1,9 |
Ru 2,2 |
Rh 2,2 |
Pd 2,2 |
Ag 1,9 |
Cd 1,7 |
In 1,7 |
Sn 1,8 |
Sb 1,9 |
Te 2,1 |
I 2,5 |
Xe | |
6 | Cs 0,7 |
Ba 0,9 |
La 1,1 |
Hf 1,3 |
Ta 1,5 |
W 1,7 |
Re 1,9 |
Os 2,2 |
Ir 2,2 |
Pt 2,2 |
Au 2,4 |
Hg 1,9 |
Tl 1,8 |
Pb 1,9 |
Bi 1,9 |
Po 2,0 |
At 2,2 |
Rn | |
7 | Fr 0,7 |
Ra 0,9 |
Ac |
Rf |
Db |
Sg |
Bh |
Hs |
Mt |
Ds |
Rg |
Uub |
Uut |
Uuq |
Uup |
Uuh |
Uus |
Uuo | |
Lanthanoidy | * |
La 1,1 |
Ce 1,12 |
Pr 1,13 |
Nd 1,14 |
Pm 1,13 |
Sm 1,17 |
Eu 1,2 |
Gd 1,2 |
Tb 1,1 |
Dy 1,22 |
Ho 1,23 |
Er 1,24 |
Tm 1,25 |
Yb 1,1 |
Lu 1,27 | |||
Actinoidy | ** |
Ac 1,1 |
Th 1,3 |
Pa 1,5 |
U 1,38 |
Np 1,36 |
Pu 1,28 |
Am 1,13 |
Cm 1,28 |
Bk 1,3 |
Cf 1,3 |
Es 1,3 |
Fm 1,3 |
Md 1,3 |
No 1,3 |
Lr 1,3 | |||